CímlapHírek

Hírek

Tervezd Te a Seconda Casa logóját

 

Nyitókonferencia

Ünnepélyes keretek között is ELINDULT A BÁTONYTERENYEI GYEREKESÉLY PROGRAM

2011. március 2-án került sor a bátonyterenyei kistérségben megvalósuló három éves Gyerekesély Program nyitókonferenciájára. A rendezvény fővédnöke Becsó Zsolt,országgyűlési képviselő volt.

A konferencián részt vettek mindazok, akik a projekt előkészítésében segédkeztek, illetve azok, akik a megvalósítás részesei lesznek. Jelen voltak az országos program munkatársai a Magyar Tudományos Akadémia részéről, a kistérség településeinek polgármesterei, kistérségi szakemberek és intézményvezetők, valamint a szomszédos kistérségek képviselői.

 

A konferenciát Nagy-Majdon József, a Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának Társulási Tanács elnöke nyitotta ünnepélyes köszöntőjével. Röviden ismertette a kistérség hátrányos helyzetét, ami alátámasztja a 2010 decemberében elindított gyermekszegénység elleni program szükségességét. Hangsúlyozta a munkanélküli szülők munkába állásának fontosságát, hogy a gyermekeknek ne kelljen nélkülözniük. Saját kisfiát hozta példaként, miszerint: „apa elmegy dolgozni, amiért pénzt kap, és abból hoz csokit”, érzékeltetve, hogy kell egy példakép és minta gyermekeknek, amihez igazodhatnak.

 

A moderátori feladatokat Brunda Gusztáv látta el, aki az előkészítő szakaszban az MTA munkatársaként koordinálta a munkát a bátonyterenyei kistérségben.

A konferencián előadást tartott a gyermekszegénységről és a gyerekesélyekről Gulyásné Kovács Erzsébet, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkóztatásért Felelıs Államtitkárság, Stratégiai Főosztály vezetője. Megtudhattuk, hogy a szegénység viszonylagos, nem feltétlenül az anyagi javak hiányát jelenti. A szegény családba született gyermek esélye egy sikeres életre csekély. Ismertette a szegénységi kockázatokat, első helyen a szülők munkanélkülisége áll, ezt követi a szülők alacsony iskolai végzettsége, a sokgyermekes vagy egyszülős családban való nevelkedés, illetve a rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés. Szintén a szegénység kockázatát növeli a roma népességhez tartozás. Az előadó azonban elmondta, hogy a szegénység nem cigánykérdés. Több a nem roma szegény gyerek, mint a roma, de a roma gyerekek között sokkal nagyobb a szegények aránya. Magyarországon inkább a falukban jellemző a szegénység. Ezekkel a kockázati tényezőkkel meg is jelölte a legfontosabb beavatkozási területeket: szülők munkához juttatása; gyermekek fejlesztése, iskoláztatása, képzése, a gyermekek jobb egészsége érdekében; a lakhatás javítása; valamint a szociális gyermekjóléti/védelmi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása.

A Nemzeti Erıforrás Minisztérium Közoktatási Szakterület vezető főtanácsosa, Sallainé Sipkai Zsuzsanna közoktatási fejlesztések, kapcsolódási pontok a társadalmi felzárkóztatási programokhoz címmel tartott előadást. A Nemzeti Intézkedési terv feladatai közé tartozik a pályaorientáció és a lemorzsolódás csökkentése. Kiemelt hangsúlyt kap az oktatási rendszer és a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci igények összehangolása a jövıben. Az Európai Unió a kezdeményezıképesség és a vállalkozói kompetenciát emeli ki, mint kulcskompetenciát. A készülő új Nemzeti Alaptanterv is erre próbál nagyobb hangsúlyt fektetni. Bemutatta a szegregáció és az integráció várható társadalmi hatásait. Továbbá ismertette a jövőbeli pályázati konstrukciókat.

Kun Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ, Gyerekesély Program Iroda, LHH kistérségi gyerekesély programok módszertani központ vezetője a Gyerekszegénység Elleni Program Bátonyterenyei kistérségben történő megalapozását ismertette. Megtudhattuk, hogy az MTA feladata a hátrányos helyzetű kistérségek felkeresése és bevonása a gyermekszegénység elleni programba. A bátonyterenyei kistérségben is az ő segítségükkel valósult meg a programot megelőzı szükségletfelmérés, az alapján elkészült kistérségi tükör, illetve a pályázat tervezésben is nagy segítséget nyújtottak. Elismerően beszélt a program helyi előkészítéséről.

Tóth Józsefné, a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ Megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje a gyermekek és fiatalok kistérségi helyzetérıl számolt be. Megtudhattuk, hogy 4500 gyermek él a kistérségben, amelybıl 681 gyermek van nyilvántartásba véve. Tisztázta, az oly gyakran használt HH és HHH fogalmakat oktatási, és szociológiai szempontból, amely két megközelítés nem feltétlenül egyezik. Kihangsúlyozta a Gyerekesély Program és a Kistérségi Szociális Központ kapcsolódási pontjait, az eddigi és a jövőbeli együttmőködés fontosságát. A hatékony jelzırendszer mőködtetésére is felhívta a figyelmet.

Molnár Józsefné, gyógypedagógus, országos szakértő pedig a kistérségi oktatásról, ezen belül is a hátrányos helyzetről és esélyegyenlőségről beszélt. Kiemelte az első három év jelentőségét a gyermek fejődésében. Ha a kisgyermek megkapja a megfelelő képességfejlesztést mielőtt óvodába kerül, illetve az óvoda első éveiben, várhatóan sikeresebb lesz az óvodai és iskolai bemenet. Így az iskolás évek nem a felzárkóztatásról, hanem a sikeres fejlődésről szólnak.

Zárásként Sulyok Éva, a bátonyterenyei Gyerekesély Program projektmenedzsere bemutatta a TÁMOP-5.2.3-09/1.-2009-0002 „Táguló világ” a Bátonyterenyei kistérségben című projektet, annak irányelveit és 8 szakterületre kiterjedı komplex beavatkozási területeit. Előadásában kihangsúlyozta, hogy jelentıs szemléletváltásra, és a hátrányos helyzetőekkel foglalkozó intézményrendszer átalakítására, a szolgáltatások összehangolására van szükség, hogy a szegénységbıl eredı hátrányokat csökkenteni tudják, és érvényesítsék a Nemzeti Stratégia alapelveit ebben a 3 éves programban. „A közel két éves elıkészítı munka során állandó dilemma volt az, hogy megtalálták-e a kistérségi szakemberek, résztvevık, civilek a problémák gyökerét, és azokra olyan megoldási javaslat született-e a tevékenységek révén, amelybıl a jövıben is lehet építkezni a gyermekszegénység elleni küzdelemben” – fejtette ki a projektmenedzser. Hangsúlyozta még, hogy az elnyert uniós forrás (537.684.705 Ft) három évre fedezi a program mőködtetését, amely egy olyan hosszú távú gondolkodást és együttmőködést hivatott elindítani, amellyel tényleg „lehet jobb a gyermekeknek”.

A konferenciát Brunda Gusztáv zárta. Sok erőt, kitartást kívánva a projekt sikeres megvalósításához, céljainak eléréséhez, valamint reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy legalább annyi embert sikerül bevonni a jövőben is a kistérségből, mint ahányat az előkészítésbe, ami már is önmagában példaértékűnek számított.

 

50. oldal / 50

Ajánlók

Kiterjesztik a Gyermekszegénység Elleni Programot

Program a gyermekszegénység felszámolására

Ugrás a Gyerekesély oldalra