CímlapTevékenységekKözösségfejlesztési folyamat a kistérségben

Közösségfejlesztési folyamat a kistérségben

 

A tevékenység célja aterületi és társadalmi hátrányok következményeinek, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása azzal az eszközrendszerrel, amelyet a szociális és közösségi munka, a lakosság aktív részvételén alapuló tervezés együtt nyújthat.

A szegénység és társadalmi szerepvállalás csökkenése egymással összefüggő társadalmi jelenségek. Az alacsony cselekvőképesség következménye a szegénységnek és egyben gátja is a szegénységi spirálból történő kitörésnek. Ezért a kistérségben tudatosan felépített, szociális munkával összehangolt közösségfejlesztési folyamatot tervezünk.

Céljainkat elsősorban a gyerekes családok közös érdekeire alapozva, többnyire a gyerekek szükségleteiből kiindulva, a helyiközösségi kapcsolatok revitalizálásával és fejlesztésével, az érintett települési kör lakosságának, a helyi társadalmat és a kistérséget érintő fejlesztési folyamatba való bekapcsolásával kívánjuk elérni.

A projekt célja a kistérségben a leszakadó társadalmi részen belül megtörni a bővülő szegénységspirált, valamint a szegény családokba született gyerekek esélyeinek növelése. A cél elérését jelentősen segíti, ha a gyerekek szülei képesek olyan aktív szerepvállalási mintákat adni a gyerekeknek, amelyek révén a növekszik bekapcsolódási esélyük a társadalmi munkamegosztásba.

Munkánk egyik fő vonulatának tekintjük a szociális gazdaság folyamatainak előkészítését.

További célok:

·         Az önszerveződés, önsegítés, önkéntes tevékenység és az együttműködési hajlandóság/képesség javítása;

·         A társadalmi kapcsolódások, civil kezdeményezések megerősítése, a társadalmi szereplők/szervezetek közötti együttműködések ösztönzése;

·         A társadalmi szereplők/szervezetek továbbá az egyházak és az önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények, humán szolgáltatók, segítő és fejlesztő szervezetek közötti kapcsolati szálak erősítése;

·         A kisebbségi, illetve a cigány szervezetek, cigány közösségi kezdeményezések, valamint a többségi intézmények, mindenekelőtt az önkormányzatok közötti együttműködés javítása;

·         Az akcióterületen mélyszegénységben élők érdekeinek formális megjelenítése és hatékony képviselete a helyi/térségi tervezési, fejlesztési, döntési folyamatokban;

·         A közösség- és kompetenciafejlesztés eszközeivel helyi kezdeményezések, helyi cselekvési programok elindítása;

·         A célcsoportok (családok) fejlődési pályára állítása;

·         Készségek és kompetenciák átadása;

·         Párbeszéd elindulása az adott településeken;

·         Partnerség építése a települések szintjén és azon túl is.

A fejlesztési folyamat alapelvei:

·         Valós szükségletekből kell kiindulnia.

·         Csakis a helyi emberek és közösségek aktív részvételével és együttműködése révén valósítható meg.

·         Egyszerre szükséges a család (a szülők), a helyi közösség és a település fejlesztése is.

·         A már meglévő és működő szakmai tudásokat össze kell adni, a szakemberek széles körének együttműködése nélkülözhetetlen.

·         A helyben dolgozó szakemberek és az érintett célcsoportok bevonása mind a tervezés, mind a megvalósítás szakaszaiban szükséges.

·         A nyilvánosság biztosítása.

Az akcióterületeken a közösségfejlesztési és érdekképviseleti munkát általában más humán szolgáltatások is kiegészítik, mint:

-      az alapfeladatokon felüli egészségügyi ellátások,

-      intenzív szociális munka,

-      a közoktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (pedagógiai szakszolgáltatások elérhetőségének javítása, tanórán kívüli foglalkozások, korrepetálások),

-      kulturális-, szabadidős- és tömegsport tevékenységek.

A közösségfejlesztési folyamat színterei az alábbiak:

  1. Bátonyterenye:Közösségi tér az Ófaluban
  2. Mátramindszent: Alapozó közösségformáló program
  3. Mátraterenye – Jánosakna:Alapozó közösségformáló program
  4. Mátraverebély: Alapozó közösségformáló program
  5. Dorogháza: Szabadidős tevékenységre alapozott közösségfejlesztési folyamat
  6. Nemti:Szülők háztáji gazdálkodási ismereteinek oktatása gyakorlati ismeretekkel, terepgyakorlatokkal.

 

Szakmai műhely szervezése

Az akcióterületeken a közösségi munkába aktívan bekapcsolódó, a projekt által is fizetett személyek és helyi támogatóik számára kistérségi közösségi műhelyt szervezünk szakértők szakmai támogatásával.

A fejlesztési folyamat:

Előkészítés

Helyi fejlesztő (tevékenység irányító) csapat felállítása (1. hónap) együttműködő partnerekből: polgármester, polgármesteri hivatal munkatársa, óvoda, iskola, közösségi ház képviselői, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, védőnő, orvos, civil szervezetek képviselői (CKÖ), önkéntesek stb.

A célok értelmezése, pontosítása.

·         A 3 éves folyamat „jóváhagyása”.

·         Célcsoportok pontosítása.

·         Rendszeres megbeszélések a teljes folyamat során, legalább 2 havonta.

·         Részvétel a települési, rendszeres szakmaközi megbeszéléseken.

 

Kompetenciafejlesztő képzések a célcsoport számára

Lehetséges képzések:

-          gyermekgondozás (Biztos Kezdet filozófia alapján), egészséges életmód, fejlesztő játékok, könyvtárhasználat, konfliktuskezelés, stb.

-          Szülők háztáji gazdálkodási ismereteinek oktatása, gyakorlati ismeretekkel, terepgyakorlatokkal Nemti községben

·         Tapasztalatcsere látogatások (hasonló, jól működő programok meglátogatása) (4 alkalom).

·         Kistérségi Közösségfejlesztő Műhely működtetése. Folyamatos találkozási és ismeretszerzési lehetőséget biztosít. 1 alkalom /hó.

A képzésekkel kapcsolatos feladatok:

Ø  A képzések előkészítése, tervezése.

Ø  A képzések megszervezése.

Ø  A képzések lebonyolítása.

Ø  A képzések dokumentálása.

 

·         Aktivizáló akciók kezdeményezése a feltárt problémákra és szükségletekre építve.

Elsősorban önsegítési formák és a közvetlen környezet rendbe tétele, de pl. tanulna-tanítana akció, kiállítás a helyi hagyományokra, értékekre építve, virágosítási akció, stb.

Helyi önszerveződési folyamatok indulása.

Közösségi tervezési folyamat indítása, projekttervek kidolgozása (kb.12. hónaptól indulhat).

Lehetséges cselekvési programok:

-          Családi klub működése (szülői szerepek erősítése)

-          Játszóház (fejlesztő játékok, szocializáció, perszonalizáció segítése) Szabadidős klubok működése

-          Szakkörök felzárkóztatás Korrepetálás Stb.

-          Önsegítő csoportok létrejötte stb.

-          Önfenntartó gazdálkodási közösség fejlesztése

Bátonyterenye - Nagybátony: Közösségi tér az Ófaluban

A tevékenység célja egy ifjúsági és közösségi tér kialakítása, melynekrévén a hátrányos helyzetű fiataloknak olyan szabadidő eltöltési lehetőség nyílik, amely ösztönzi az aktív részvételüket és közösségformáló ereje van. (14-25 évesek) Olyan szabadidős programokat is tervezünk, amelyek növelik a szociális, kulturális érzékenységet, jellemzőek a falura és visszahozzák a hagyományokat is. Célunk olyan helyiséget biztosítani a faluban és a környékbeli szegregátumban élő fiataloknak, amit magukénak érezhetnek, mert ők vigyáznak rá, társadalmi munkát végeznek benne és megtanulják, hogyan kell egymásra figyelni, egymásnak segíteni, és összefogni. Ezek mellett internetezési lehetőséget is biztosítunk számukra egy IT-pont elhelyezésével.

Dorogházai közösségfejlesztési folyamat

A településen egy olyan szolgáltatóház kerül kialakításra a hátrányos helyzetű gyerekek számára, ahol a tanórán kívüli napközbeni ellátásuk, felzárkóztatásuk megvalósulhat egy fejlesztő pedagógus segítségével. A tevékenységeket támogatja az ugyanebben a térben megvalósuló IT-pont is, mellyel lehetőség nyílik arra, hogy számítógépes ismeretekre tegyenek szert a 7-14 éves fiatalok, szüleik és hozzátartozóik. A számítógépes ismeretek megszerzésén túl az Internetről is kaphatnak információkat (pl. álláslehetőségek, képzések stb.).

A 14-25 éves korosztálynak egy Ifjúsági és Közösségi Tér (Klub) kerül kialakításra, melynekrévén a hátrányos helyzetű fiataloknak kulturált szabadidő eltöltési lehetőség nyílik, elősegítve az aktivitást és a közösséghez való tartozás igényét.

Nemti: Önfenntartó gazdálkodási közösség fejlesztése

·         Személyes elbeszélgetések

·         Közös tapasztalatszerzés a jó gyakorlatok megtekintésével

·         Oktatás, képzés

·         Gyakorlati képzés saját keretek között

·         Közösségi beszélgetések

·         Saját termékekből kiállítások szervezése

 

Ajánlók

Kiterjesztik a Gyermekszegénység Elleni Programot

Program a gyermekszegénység felszámolására

Ugrás a Gyerekesély oldalra